Változás a Rényi felső vezetésében

Stipsicz András matematikus, a differenciáltopológia nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1966-ban született Budapesten, 1989-ben diplomázott matematikusként az ELTÉ-n, majd az Egyesült Államokban, a Rutgers Egyetemen szerzett PhD-fokozatot 1994-ben. Kutatóként több neves amerikai és európai egyetemen, illetve kutatóintézetben dolgozott, többek között a Princeton Egyetemen, a Columbia Egyetemen, a bonni Max Planck Intézetben, valamint Princetonban az Institute for Advanced Study-ban. 2002-ben csatlakozott a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézethez, amelynek 2019 óta igazgatója.
Kutatási területe a differenciáltopológia, különösen a legfeljebb négydimenziós terek matematikai vizsgálata. Munkája azt kutatja, milyen különleges geometriai és topológiai struktúrák létezhetnek ezeken a tereken, és hogyan lehet ezeket matematikai módszerekkel leírni és osztályozni. Robert Gompf amerikai matematikussal közösen írt, 1999-ben megjelent 4-manifolds and Kirby calculus című könyve a négydimenziós sokaságok elméletének fontos alapműve. Több mint száz tudományos közlemény és három jelentős könyv szerzője, munkáját nemzetközi kutatási pályázatok is támogatták, köztük két European Research Council (ERC) Advanced Grant. Kutatócsoportjában fiatal matematikusok képzésével és a tudományos utánpótlás nevelésével is foglalkozik. A Rényi Intézetben az ő irányításával dolgozták ki a matematikus kutatók korszerű teljesítményértékelési rendszerét.
Munkásságát számos díjjal ismerték el: 2000-ben Alexits György-díjat, 2005-ben Rényi-díjat, 2006-ban Bolyai Plakettet, 2014-ben Akadémiai Díjat kapott, 2025-ben pedig elnyerte a Bolyai-díjat, a magyar tudomány egyik kiemelkedő elismerését. A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban levelező, 2022-ben rendes tagjává választotta. 2025-től az Európai Kutatási Tanács (ERC) Tudományos Tanácsának tagja, ahol az európai kutatástámogatás stratégiai kérdéseivel foglalkozik.

Miklós Dezső matematikus, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és főigazgató-helyettese. 1957-ben született Budapesten, matematikusi diplomáját az ELTE-n szerezte, majd 1986-ban az USA-beli Ohio State Universityn doktorált kombinatorikából. Doktori értekezésében Chvátal egyik sejtéséhez kapcsolódó kérdéseket vizsgált. 1982 óta dolgozik a Rényi Intézetben, ahol kutatói munkája mellett 1996 óta  tudományos vezetői feladatokat is ellát. 
Kutatási területe a kombinatorika, különösen az extremális halmazelmélet, a hipergráfok elmélete, és az adatbázisok matematikai elmélete. Ezek a területek többek között azt vizsgálják, hogyan épülnek fel a diszkrét matematikai struktúrák, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a hálózatok, illetve milyen matematikai szabályok írják le a kapcsolatok és kombinációk lehetőségeit. Újabb kutatási témái között a mesterséges intelligencia matematikai alapjai és a hálózatok elmélete is szerepelnek. 
Oktatóként is jelentős tapasztalattal rendelkezik: 2001 óta a Budapest Semesters in Mathematics nemzetközi matematikai képzési program magyarországi igazgatója, a programot szervező Pro Mathematica Arte amerikai alapítvány kuratóriumi tagja. A Közép-európai Egyetem induló matematikai doktori programjának megbízott igazgatója volt 2001 és 2003 között. Tudományos közéleti tevékenysége a matematikai folyóiratok szerkesztésére és a tudományos könyvkiadásra is kiterjedt: 1995 és 2018 között a Studia Scientiarum Mathematicarum Hungarica szerkesztője volt, 2003 és 2020 között pedig a Bolyai Society Mathematical Studies könyvsorozat felelős szerkesztőjeként dolgozott. 2002-ben Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat, 2009-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet kapott.