Négy fiatal kutató, akik a 21. század matematikáját formálják. Egyiküknek a Princeton-i Egyetem professzora, Szabó Zoltán volt előbb a mentora, majd a munkatársa.
A matematika egyik legtekintélyesebb elismerését, a Fields-érmet azoknak a 40 év alatti kutatóknak ítélik oda, akik már fiatalon maradandó hatást gyakoroltak tudományterületük fejlődésére.
 A Fields-érmet 1936-ban alapították, és 1950 óta rendszeresen, négyévente adják át a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson. A tudományterület egyik legrangosabb kitüntetésével nemcsak a már elért tudományos teljesítményt ismerik el, hanem a kivételes alkotóerőt is, amely a következő évtizedek matematikáját alakíthatja. A Fields-érem kitüntetettjei rendszerint koruk legnagyobb hatású matematikusai közé tartoznak. Az eddigi díjazottak közül a szélesebb közvélemény számára is ismertté válhatott többek között Terence Tao, az ausztrál–amerikai "szupersztár" matematikus, aki már gyermekként különleges kapcsolatban állt Erdős Pállal is. Munkássága a matematika számos ágát öleli fel, különösen a harmonikus analízist, a parciális differenciálegyenleteket, a kombinatorikát és a számelméletet, miközben korai tehetsége és széles körű tudományos együttműködései is ismertté tették. |
Maryam Mirzakhani 2014-ben első nőként és első iráni állampolgárként nyerte el a Fields-érmet. Az orosz Grigori Perelman 2006-ban visszautasította a díjat. Korábban bebizonyította a Poincaré-sejtést, a matematika egyik leghíresebb problémáját. Később az 1 millió dolláros Millennium-díjat is visszautasította. A XX. század egyik legnagyobb hatású matematikusaként számon tartott brit Michael Francis Atiyah (1929–2019) a topológia, a differenciálgeometria és a matematikai analízis területén végzett úttörő munkájáról ismert. Eredményei a modern elméleti fizikára is komoly befolyást gyakoroltak. Alexander Grothendieck (1928–2014) francia matematikust a modern algebrai geometria egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Az eddigi legfiatalabb díjazott a francia Jean-Pierre Serre volt 1954-ben, ő mindössze 27 évesen kapta meg az elismerést az algebrai topológiában elért úttörő eredményeiért. Serre-t a matematika történetének egyik legsokoldalúbb kutatójaként tartják számon, tevékenysége meghatározó jelentőségű az algebrai topológia mellett az algebrai geometriában és a számelméletben is. A díjat idén a Philadelphiában megrendezett Nemzetközi Matematikai Kongresszus (International Congress of Mathematicians, ICM) megnyitóján adták át, és még a matematikai közösségen kívül is történelmi jelentőségű minősítést kapott, mert a 2026-os díjazottak között szerepel a Fields-érem kilenc évtizedes történetének mindössze harmadik női kitüntetettje, és először fordult elő, hogy ugyanabban az évben két kínai születésű matematikus is elnyerte az elismerést.
A négy kitüntetett kutató a matematika egymástól távolinak tűnő területein dolgozik – a parciális differenciálegyenletektől és a harmonikus analízistől a topológián át egészen a modern számelméletig. Ugyanakkor munkájuk közös vonásaként említik a matematikai közösség hangadói, hogy mind a négyen olyan problémák megoldásához járultak hozzá, amelyek más tudományos problémák mellett a matematika legfontosabb nyitott kérdései közé tartoztak.
Yu Deng a Chicagói Egyetem (University of Chicago) kutatója, aki a parciális differenciálegyenletek és a matematikai fizika területén elért áttörő eredményeiért kapta az elismerést. A gázok viselkedésének matematikájával összefüggő kutatásai új kapcsolatot teremtettek a gázok mikroszkopikus (molekulákra épülő) és makroszkopikus leírása között. Deng annak megértéséhez járult hozzá, miként vezethető le a gázok mikroszkopikus leírása a makroszkopikus egyenletekből, amelyekkel például a folyadékok vagy a levegő áramlását modellezik. Eredményei a kinetikus elmélet és a parciális differenciálegyenletek egyik legfontosabb áttörésének számítanak, és több mint száz éve vizsgált kérdésekre adnak választ, jelentős előrelépést hozva a kinetikus elméletben.
„Nagyon boldog vagyok, nemcsak magam miatt, hanem azért a kutatási területért is, amelyet képviselek. A parciális differenciálegyenletek és a kinetikus elmélet gyönyörű területek, és nagy öröm számomra, hogy ezeket elismerik” – fogalmazott a 37 éves Yu Deng a díjátadó után a Nature-nek adott interjújában.
A kettős intézményi kötődéssel rendelkező Hong Wang a New York Egyetem professzora és a francia Institut des Hautes Études Scientifiques (Haladó Tudományos Tanulmányok Intézete) kutatója, aki egy fél évszázados geometriai probléma nyomába „eredt”: a harmonikus analízis és a geometriai mértékelmélet egyik legismertebb nyitott kérdése, a háromdimenziós Kakeya-sejtés megoldásáért részesült Fields-éremben. A probléma lényege annak meghatározása, hogy mekkora térre van szükség egy tű minden lehetséges irányba történő elforgathatóságához. A kérdés azonban szoros kapcsolatban áll a Fourier-analízissel, a parciális differenciálegyenletekkel és számos más matematikai területtel. Wang eredménye mérföldkőnek számít, ő maga pedig Maryam Mirzakhani (2014) és Maryna Viazovska (2022) után a Fields-érem történetének harmadik női kitüntetettje, így díjazása újabb fontos visszajelzés a nők matematikai szerepvállalásának elismerésében is.
A 35 éves Hong Wang „nagy megtiszteltetésként” értékelte a Fields-érmet a díjátadó utáni sajtótájékoztatón, majd arról beszélt, hogy reméli, eredményei több fiatalt, különösen nőket ösztönöznek a matematikára. „A matematika szépségét az adja, hogy lehetővé teszi olyan struktúrák megértését, amelyek elsőre láthatatlanok” – tette hozzá.
John Pardon a Stony Brook University (a New York állam-béli SUNY egyetemi rendszer zászlóshajó intézménye) kutatója, az egyetem Simons Center for Geometry and Physics központjának professzora, aki a szimplektikus geometria és az alacsony dimenziós topológia számos alapvető problémáját oldotta meg. A topológia és a csomóelmélet területén elért eredményei új eszközöket adtak a matematikusok kezébe olyan objektumok vizsgálatához, amelyek alakja folyamatosan deformálható, mégis geometriai tulajdonságokat hordoz. Eredményei a topológia és a geometria találkozásánál ma a modern geometria meghatározó építőkövei közé tartoznak. A 36 éves John Pardon a Quanta Magazine portrécikke szerint kifejezetten visszahúzódó személyiség, kollégái csendes, szerény matematikusként ismerik, és ritkán ad interjút. John Pardon szakdolgozatának témavezetője annak idején Szabó Zoltán, a Princeton-i Egyetem topológus professzora volt, aki a Rényi Intézettel is szoros szakmai kapcsolatot ápol. Kettejük előbb mester–tanítvány jellegű viszonya 2016-2023 között kollegiális kapcsolattá alakult, amikor Pardon professzorként dolgozott Princeton-ban. A szakmai kapcsolatot külön is kiemeli az egyetem hivatalos híre, amely ITT olvasható.
Jacob Tsimerman, a University of Toronto professzora az algebrai geometria és a számelmélet határterületén ért el kiemelkedő eredményeket, és nyitott új utakat a modern számelméletben. Az André–Oort-sejtés bizonyításában játszott meghatározó szerepe mellett olyan új módszereket dolgozott ki (pl. a transzcendenciaelmélet és az aritmetikai geometria összekapcsolásában), amelyek számos más, régóta nyitott probléma vizsgálatában is alkalmazhatók. Munkája jól példázza, hogy a modern matematika különböző ágai egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.
A 37 éves Tsimerman szerint „a mesterséges intelligencia néhány éven belül emberfelettivé válik a matematikában. Nem hiszem, hogy az emberek felismerik, hogy mekkora sebességgel közeledünk efelé, ez nem évtizedek, hanem évek múlva következik be, és alapjaiban változtatja meg a matematika művelését”. Az interjú a San Francisco Chronicle c. lapban jelent meg a díjátadó után, és ITT olvasható.
A hagyománynak megfelelően mind a négy Fields-érmes tartott egy-egy Fields Medal Lecture előadást, amelyek felvételeit közzétette a Nemzetközi Matematikai Kongresszus, ezeket egyesével ITT lehet meghallgatni.
Photo credit: Simons Foundation, CGTN